Méhsejt-szerkezet

A törvény:

Méhsejt-szerkezetnek nevezik azt a konstrukciót, amely alapján a legtöbb méhfaj felépíti a méh, pollen, illetve lárvák tárolására szolgáló méhsejteket.

Növényben való megjelenés:

A méhsejtek alakja egységes; szabályos hatszög alapú egyenes hasáb, melynek egyik alapja hiányzik, ugyanis ez a bejárat. A másik alap három egybevágó rombusz. A sejteket egymás alá, fölé, mellé építik, hézagmentesen, két rétegben. A rétegek szélén a szabályos hatszög alakú nyílások vannak, és a két réteg sejtjei a zárósejtjeiknél, a rombuszoknál érintkeznek. Az azonos rétegben, egymás mellett elhelyezkedő méhsejtek pedig az oldallapjaiknál találkoznak.

Haszna:

A természet mindig a legalacsonyabb energiaszintre törekszik. A méhek esetében az alapvető kérdés az, hogy melyik az a forma, ahol a legkisebb kerülethez a legnagyobb terület tartozik, mert így tudják a legkisebb anyag felhasználása mellett a legnagyobb helyet kihasználni. Úgy kell elhelyezkedniük, hogy egymáshoz mindig kapcsolódhassanak és közöttük ne maradjon holttér, hiszen az kihasználatlan falakat jelentene, s egyben pedig felesleges plusz munkát a rovaroknak.  A méhek számára több szempontból is a hatszögletű sejt a leghatékonyabb forma. Ez nemcsak az előbbi feltételeknek felel meg, hanem van még egy további előnye: a hatszög alapú szerkezet nagyon erős, és igen szilárd.

Feladat:

1.

Számítsd ki, hogy ha az alábbi alakzatoknak mind 10 egység lenne a kerülete, akkor melyiknek volna a legnagyobb a területe! Az alakzatok: kör, szabályos háromszög, négyzet, téglalap (oldalainak aránya 2:3), szabályos hatszög.

A számításod menetét is jegyezd le!